• "A Termelő Iskola Esélyt ad"

Támop - 1.4.1-11/1

TÁMOP 1.4.1

 Zalaegerszegen, a Hotel Arany Bárányban 2015. június 23-án rendeztük meg a TÁMOP 1.4.1 program zárókonferenciáját, mely egyben emlékezés volt a termelőiskola 20 éves működéséről, "Két évtized a hátrányos helyzetűekért..." címmel.

 

Az eseményről bővebben olvashat a Zalai Hírlap 2015. június 24-i számának 6. oldalán az "Újabb pályázatokra várnak" cikkben.

Az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány új képzést indított még 2014 februárjában. A projekt címe: „A termelőiskola esélyt ad: képzéssel, közhasznú feladatok végzésével, mentális fejlesztésekkel, foglalkoztatással a Zalaegerszegen és környékén a hátrányos helyzetű munkanélküliekért.”

 

  1. A TÁMOP 1.4.1-11/1 másfél éves komplex program 1 hónapos felkutatást és kiválasztást; két szakmában – szakács, épület- és szerkezetlakatos – 11 hónapos OKJ szakmai képzést és 6 hónapos szakmabegyakorló foglalkoztatást kínált 24 fő munkanélküli számára. A komplex program teljes időtartama a résztvevők egyéni szükségleteihez igazodva kiegészült olyan elemekkel, mint: folyamatos közismereti és szakmai felzárkóztatás; pszicho-szociális és mentális fejlesztés; életviteli tréning; álláskeresési technikák elsajátítása; lemorzsolódás megakadályozása; munkába helyezés és munkában tartás; utógondozás. Ez utóbbi két fázis jelenleg is folyamatban van.

A program célcsoportja: olyan legalább 8 általános iskolai végzettségű munkanélküliek voltak, akik

-      25 év alatti pályakezdők, vagy

-      50 év feletti életkorúak

-      6 hónapja nem folytattak kereső tevékenységet

-      24 hónapja nyilvántartott álláskeresők voltak

A résztvevők a képzés időtartama alatt havi 70.000 Ft képzési támogatást kaphattak.

A képzés gyakorlati időtartama alatt a résztvevők közhasznú tevékenységet végeztek a települések oktatási és szociális közintézményeiben, illetve közintézményeknek.

A 24 induló főből 2 betegség miatt lemorzsolódott, egy pedig nem talált „megfelelő” munkát. Így jelenleg (2015.június 16.) 21 fő dolgozik, akik június 30-ig teljesítik a program minimálcélját és addigra legalább hat hónapot töltöttek a munka világában.

Hat fő tovább foglalkoztatása –szerződések értelmében- biztos, de remélhetőleg a többiek munkaviszonya is hosszabodik.

A program sikeres megvalósításában jelentős szerepet játszottak partnereink, akik gyakorlati illetve munkahelyet biztosítottak. Köszönjük nekik.

Kiss András projektmentor

  

Login Form

Első Magyar- Dán Termelő Iskola Alapítvány

Zalaegerszeg, Csácsi utca 98-100 92/598 300

Keresés

kep3

 A gondolat


Az intézmény létrejöttét az 1990-es társadalmi-gazdasági rendszerváltás indukálta. Az átalakulással, a piacgazdaság kiépítésével együtt járó munkanélküliség hátrányosan érintett minden korosztályt. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a fiatalok, akik valamilyen oknál fogva az általános iskolát se fejezték be, illetve azok, akiknek volt ugyan befejezett alapfokú iskolai végzettsége, de hiányos ismereteik, és/vagy szociális problémáik miatt a középfokú szakképző intézményekbe eleve be sem onnét morzsolódtak le. Ezek a fiatalok –szakmai képzettség hiányában­  tartós foglalkoztatásra nem, vagy csak elvétve számíthatnak.

 

Ugyanakkor tény, hogy azok a fiatalok, akik nem kapnak ifjúkorban feladatot a társadalmi munkamegosztásban, azoknál nem tudnak kialakulni a munkához szükséges kulcsképességek, személyiségjegyek, munkakultúra. Mindez egy későbbi időszakban is nehezíti, vagy teljesen lehetetlenné teszi ezen emberek munkába állítását, a jelentkező személyiségzavarokról és esetleges devianciákról nem is szólva. 

 A Zala Megyei Munkaügyi Központ ezért is folyamatosan szorgalmazta ezen fiatalok felzárkóztatását és szakképzését, kereste azokat a munkaformákat és módszereket, amelyekkel a célcsoport tagjait sikeresen lehet a munkaerőpiacra be- illetve visszasegíteni. 1992 tavaszán a központ munkatársai ellátogattak a Koppenhága melletti tastruppi önkormányzat flongi termelőiskolájába, ahol betekintést kaptak munkanélküli fiatalok gyakorlatorientált, mentális gondozással összekötött felzárkóztató képzésébe. Miután a vendéglátók szakmai és anyagi segítséget ígértek, megszületett az Első Magyar-Dán Termelőiskola létrehozásának gondolata, amelyet a Zala megyei Közgyűlés és a Zalaegerszegi Megyei Jogú Város Önkormányzat vezetése is támogatott. 

1992 őszén a flongi termelőiskola és a tastruppi önkormányzat képviselőinek zalai látogatása során kiválasztásra került a zalaegerszegi termelőiskola beindításához szükséges ingatlan. A választás a csácsbozsoki városrész üresen álló, 250 éves műemlék épületére esett, mely egykor általános iskola volt. A létesítmény 1000 m2 alapterületű épületegyüttest, valamint 1,6 ha parkot és kertet foglal magába. A szervezők alapítványt hoztak létre a termelőiskola megteremtésére, melyet a Zala Megyei Cégbíróság 1993. szeptember 15-én jegyzett be. Az alapítvány első törvényes képviselője Széphalmi Miklós, az Oktatási Központ Kft ügyvezető igazgatója volt.

Kezdetek


Kezdettől fogva látható volt, hogy az állami és önkormányzati pénzügyi lehetőségek szűkös volta miatt a termelőiskola feltételei csak széles körű társadalmi összefogással , hosszabb idő alatt, a résztvevő fiatal munkanélküliek aktív közreműködésével teremthetők meg. 

Az alapítvány 1994 nyarán pályázatot nyújtott be a Munkaügyi Minisztérium PHARE-irodája és az Országos Képzési Tanács felhívásaira. A benyújtott 80 milliós támogatási igénnyel szemben mindösszesen 5,2 milliós eszköz- és 3,7 milliós képzési támogatást ítéltek oda a döntéshozók, emiatt az alapítvány a támogatási szerződéseket közel egy éve s késéssel írta alá. Időközben kiderült, hogy a dán kormány sem tud közvetlen anyagi támogatást nyújtani az első magyarországi termelőiskola létrehozásához, viszont vállalták, hogy az iskola alapító dolgozói számára kéthetes felkészítést szerveznek Dániában. Ezen Molnár Máté programigazgató, Tibola László kőműves-, Harmos József fémipari- és Horváth Rudolfné dr. kertészeti oktató vett részt. Az oktatók és a tanulók nagy kedvvel takarítottak, vakoltak, bozótot irtottak, gödröt ástak a szennyvízvezetéknek; asztalokat és székeket javítottak. 

A lelkes önépítő munka nyomán október 4-én kerülhetett sor a rendhagyó tanévnyitóra. Harmos József 1994 tavaszán lett az iskola munkatársa. Az 1995-ben megalakult termelőiskola volt lakatos-fémipari oktatója így emlékszik vissza az alapítás éveire: „A legelső napom azzal kezdődött az alapítványnál, hogy az önkormányzat képviselőivel és a kuratórium vezetésével átvettük a helyhatóságtól a volt csácsi iskolát. Szinte leírhatatlan,hogy az épület milyen romos állapotban volt, minden szét volt törve benne, az udvaron pedig embermagasságig ért a gaz. Ez volt a helyzet több mint egy évvel az akkor még csak szervezés alatt álló iskola indítása előtt. 

Első ténykedésem a terület és az épület tulajdonjogi ügyeinek rendezése volt. S mivel feladatom volt az is, hogy elfogadható állapotba hozzam az épületet, ennek megszervezése mellett, magánszorgalomból, saját két kezemmel is nekiláttam a rendbetételének. Az épület belsejében összegyűjtöttem a törmelékeket, üvegcserepeket, megjavítottam a kazánt, kijavítottam az ajtókat, ablakokat szereltem, mellyel zárhatóvá tettem az épületet. Szinte éjjel-nappal őrködtem felette, mert rendszeresen betörtek, de a rendőrség segítségével aztán sikeresen ’kiszoktattuk’ az éjszakai látogatókat. Az alapítvány kevés pénzéből fűnyírót, kaszát és lapátot vásároltunk, a többi szerszámot magam hoztam. Az udvart is kitakarítottam a gaztól, melyet a Városgazdálkodási Kft. díjmentesen elszállított –ezzel is támogatva minket. Így telt el egy év. 1995 nyarára az épület alsó szintje készen állt arra, hogy szeptemberben megkezdődhessen a tanítás. Ekkor már az iskola szervezésén dolgoztunk, pályázatokat készítettünk, hogy megteremtsük a tárgyi és tartalmi feltételeket az oktatáshoz. S döntöttünk arról is, hogy lakatos, kertész és kőműves szakmákkal indítjuk a képzést.(…) Bár tudtuk, hogy nehézdolgunk lesz, mégis Dániában szembesültünk azzal, hogy mibe vágtunk bele. 

Az ottani tapasztalatokat megismerve fogalmazódott meg bennünk, hogy kitűzött célunkat véghezvinni csak hittel és elhivatottsággal, szívvel-lélekkel lehet. Hazajöttünk és 1995 szeptemberében Magyarország első munkaiskolája, az Első Magyar-Dán Termelőiskola megkezdte tevékenységét. S mi lendülettel vetettük bele magunkat a tennivalókba. Én a lakatos-fémipari szakma oktatója lettem, Tibola László a kőműveseké, Horváth Rudolfné dr. pedig a kertészeké. Az oktatói tennivalók mellett feladatunk volt az is, hogy a pályázaton elnyert tárgyi eszközökkel berendezzük a műhelyeket. összegezve a kezdés időszakát: szűkös körülmények között indultunk, irodánk is hosszú ideig két székből, egy gyalupadból –ami az asztalt helyettesítette- és egy telefonból állt. Mi azonban lelkesek voltunk.(…) Nagyon nehéz első év volt, a feltételek nemcsak az oktatáshoz hiányoztak. Zsúfoltság volt, mert csak épület alsó szintjét tudtuk használni. Nem voltunk rákötve a csatornára, a szennyvíz az udvarba folyt, az ivóvíz-hálózat is kilyukadt, ami szintén elárasztotta az udvart, így deszkákon közelítettük meg a bejáratot. Mondanom sem kell, hogy rengeteget dolgoztunk azért, hogy elfogadható körülményeket teremtsünk. A következő év valamivel könnyebben indult, de az a tény, hogy a működési feltételeket hazai és uniós pályázatokon elnyert és alapítványi támogatásokból tudtuk előteremteni, bizonytalanságot szült és gyakran nehéz helyzet elé állított bennünket.”

 

A termelő iskola pedagógiai elvei


Az első magyar termelőiskola munkájához a dán pedagógiai elveket sajátos magyar körülmények között kellett az első projektszemélyzetnek átültetni. 

Dániában törvény szabályozza a termelőiskolák működését, amelyhez a fenntartási költségeket normatív támogatással –a hallgatóknak a termelőiskolában eltöltött ideje alapján- 80%-ban a kormány, 10 %-ban a helyi önkormányzat biztosítja. A maradék 10 %-ot az iskola saját maga termeli meg. Nálunk a termelőiskola működéséhez szükséges forrásokat hazai és nemzetközi pályázatokból, valamint saját bevételekből kellett és kell mai is előteremteni. 

A pályázatok azonban az első perctől kezdve képzéscentrikusak mind a mai napig A dán termelőiskolák nem folytatnak szakmai képzést,maximum gyakorlati helyet adnak a partner szakiskolák hallgatóinak. Nálunk a pályázatot kiírók, a munkaadók, a szülők, a résztvevők szemléletét egyaránt erős bizonyítvány-fetisizmus jellemzi. Ezért kellett a magyar termelőiskolai programot szakképzéssel kiegészíteni, mert a projektfinanszírozás hiányában leginkább képzésekre és foglalkoztatásra lehetett pályázati forráshoz jutni. 

 A termelőiskola beindítására vállalkozó szakemberek induláskor úgy gondolták, hogy a célcsoport tagjai számára az egyéni szükségletektől függően a termelőiskola 1-3 éves támogatást biztosít. A koncepció azonban a hazai pályázati gyakorlat miatt csak részben volt megvalósítható, hiszen az intézmény fennmaradása, a folyamatos munkához jutás érdekében a menedzsmentnek alkalmazkodnia kellett a gyakran évente változó pályázati kiírásokhoz. A hazai pályázati rendszer miatt a termelőiskola és annak személyzete állandó bizonytalanság mellett teljesítette (és teljesíti) társadalmi küldetését. Nem lehet hosszabb távra tervezni, hiszen a legtöbb pályázat maximum másfél éves időtartamú, egyre nehezebb összehangolni az eltérő pályázatok időintervallumait és tartalmi követelményeit. 

 Ennek ellenére a termelőiskola igazolta a dán pedagógiai elvek helyességét: az alulképzett, motívációhiányos, hátrányos helyzetű, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő munkanélküliek felzárkóztatása és képzése külön intézményekre, olyan komplex programokra van szükség, amely magában foglalja a foglalkoztatást,a képzést és a résztvevők mentális fejlesztését egyaránt. 

A termelőiskola pedagógiai kiindulópontja: „Senkinek nem lehet megtanítani semmit, ha ő ezt nem akarja.” Az iskola személyzete ezért folyamatosan arra törekedett, hogy az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával vonzó, családias légkör megteremtésével, az egyéni gondok és problémák megoldásának segítésével megnyerje a programok résztvevőit az együttműködésre. 

Ennek során megerősítjük hallgatóink önbizalmát, felkeltjük a tanulás és a szakmaszerzés belső igényét, továbbá, hogy a napi rendszeres munkavégzéssel sikerélményhez juttatjuk azokat az egyéneket, akiket korábban csak folyamatos kudarcok értek. A napi munkavégzés egyben a képzés fontos eleme is, hiszen: „aki dolgozik, az tanul is valamit”. A dán pedagógusok ezt a nagymama törvényének is nevezik.

 

The history of our producting school
 
 
Thought
________________________________________
The institution was created in the 1990 socio-economic system induced. Unemployment due to the transformation of the market economy together with affected all age groups. Were those young people in particularly difficult situations, who for some reason do not complete primary school, and those who have had the same completed primary education, but due to lack of knowledge and / or social problems in secondary vocational institutions already in nor do you have to drop out . These young people -without professional education ¬ permanent employment is not or only rarely expect.
However, the fact that they are young people who do not get jobs in the social division of labor young age, those unable to develop key skills needed for the job, personality traits, work culture. All of this is made difficult or completely impossible for these people to work statement of the candidate's personality disturbances and possible devianciákról not to mention a later stage.
 
Zala County Labour Centre, therefore, urged that young people continuously adapt and vocational training, looking for the same job and the ways in which members of the target group can be successful on the labor market or return to help. Spring 1992, the center staff visited the municipality tastruppi Copenhagen next generation flongi school, where young unemployed people were given access to practice-oriented mental health care associated remedial training. After the hosts were promised technical and financial assistance, the First Hungarian-born idea of ​​creation of Danish Producing School, endorsed by the General Assembly and the leadership of the Zala County Zalaegerszeg Municipality as well.
In autumn 1992, the production flongi tastruppi school and local government representatives were selected for starting the production of Zalaegerszeg Zala school property during the visit. The choice of the city Csácsbozsok vacant, historic building was 250 years old, which was once an elementary school. The facility is 1,000 m2 building complex, as well as 1.6 hectares includes parks and gardens. The organizers have set up a foundation to create the production school, which was registered on 15 September 1993 in the Zala County Court. It was the first legal representative of the Foundation Széphalmi Miklós, executive director of the Training Centre Ltd.
Beginnings
________________________________________
From the outset, it was apparent that due to the scarcity of public and municipal finance school facilities producing only the terms of the wide range of social cooperation, over a longer period, the participant's active involvement of young unemployed to be created.
The foundation in 1994 submitted an application to the Department of Labor's Office of PHARE and the National Training Council calls for. Contrary to the claim for payment of 80 million in total assets of 5.2 million and 3.7 million education grant awarded by decision-makers, so the foundation of support contracts for nearly a year's delay was signed. Meanwhile, it turned out that the Danish government can not provide direct financial support to the first producer to create a school in Hungary, but has agreed to the founding of the school staff to organize a two-week preparation in Denmark. The participiants: Molnár Máté, Tibola László, Horváth Rudolfné dr, Harmos József. The teachers and students were harvested great spirit, plastered, were cut bushes, dug a hole in the sewage pipeline; tables and chairs repaired.
Following the enthusiastic self-building work on 4 October it may have been an unusual year in the opener. Harmos József the spring of 1994 the school became a staff member. In 1995, the school was established producing metal-smith instructor remembers the years of the foundation: "The first day began with the foundation that government representatives and the board of trustees took over the leadership from local government in the former school in the ass. Almost indescribable, that the building was so dilapidated, everything was smashed him in the yard and reached the embermagasságig weeds. This was the case more than a year before the then school starts under management.
First act was to settle the land and building ownership rights affairs. And because the task was also to bring an acceptable condition of the building, in addition to its organization, magánszorgalomból, its also my hands I started making the order. Inside the building have collected the debris, broken glass, repaired the boiler corrected doors and windows installed, which I zárhatóvá the building. Almost I guarded around the clock over as regularly invaded, but then the police can help you successfully "kiszoktattuk 'night visitors. The Foundation little money mower and mower blades, we purchased, I'm the other tool. The court also cleaned up the weed, which the City Management Ltd. Shipped free of charge -ezzel also supported us. So less than a year. By the summer of 1995 the lower level of the building was ready to begin teaching in September. This time we worked in the school organization, made proposals to create the conditions for the material and content of education. And we decided also that locksmiths, gardeners and bricklayers started training professions. (...) While we were able to be nehézdolgunk, Denmark still faced with what you're getting punched in it.
The experience of getting to know there was formulated us to set our goals can only be accomplished with faith and dedication, heart and soul. We came home in September 1995 and the first business school Hungary, the First Hungarian-Danish Production School began its activity. However, we were enthusiastic. (...) It was a very difficult first year, not only in terms of education missing. It was crowded because we could only use the lower level of the building. We were not connected to the channel, the sewage flowed into the courtyard, drinking water network is punctured, which is also flooded the courtyard, so boards We approached the entrance. Needless to say that we worked a lot in order to create acceptable conditions. The next year a little easier to start, but the fact that the operating conditions we were able to raise domestic and European competitions and won support from foundations, spawned uncertainty and often put us in a difficult situation. "
 
 Pedagogical principles
________________________________________
The first Hungarian productive school work of the Danish pedagogical principles was the first project staff put into special Hungarian conditions.
In Denmark, the Act regulates the operation of the production school for which the cost of ownership of productive time spent at school alapján- 80% government and 10% by the local government provides normative support of students. The remaining 10% is produced by the school itself. We have the resources necessary for the operation of schools producing national and international tenders, as well as their income and had to be also present now.
The proposals, however, from the beginning to the present day képzéscentrikusak The Danish production schools do not engage in professional training, the practical maximum space for vocational school students from the partner. Here the contest announcers, employers, parents, the participants approach is characterized by both strong certificate-fetishism. This was the Hungarian school program generating vocational training supplemented, because of the absence of most project financing training and employment could reach an invitation to spring.
 
The school production launch at startup entrepreneur experts believed that members of the target group, depending on the individual needs of the growing school from 1-3 years of providing support. However, due to the national tendering exercise it was only part of the concept is feasible, for the sake of the survival of the institution, the management continued access to work had to adapt to frequently changing year for tenders. Because of the domestic production of the application system and school staff to fulfill its (and fulfilling) at constant insecurity social mission. It can not be a long-term plan, since the most tender period of up to one and a half years old, is becoming increasingly difficult to reconcile the different time intervals of applications and content requirements.
 
Nevertheless, the growing school confirmed the correctness of the Danish pedagogical principles: the low-skilled, unmotivated, disadvantages or social integration problems with unemployment realignment and training of private institutions, complex programs are needed that include employment, training and mental development of the participants both .
The production of pedagogical starting point: "No one can teach anything if he does not want it." The school staff are therefore continually strived to applying the principle of individual treatment, attractive, friendly atmosphere creating individual problems and solving problems by helping to win the program participants to cooperate.
In doing so, we strengthen students' self-confidence, they stimulate internal demand learning and getting profession, in addition to the regular work-day a success experience to those individuals who have previously only achieved continuous failures. The daily work is also an important element of the training, because "who works that learns something." The Danish educators call this the law of the grandmother as well.

 

 

Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány

A termelőiskolákról általában

 

 

A termelőiskolák a dán oktatási rendszerben is egy új, sajátos formát képviselnek és bár iskolának nevezik őket, erőteljesen különböznek a hagyományos oktatási rendszertől. A termelőiskolák célja annak a nagy létszámú fiatalnak a felzárkóztatása, akik egészen különböző okok miatt nem szereztek, illetve nem is tudnak képesítéshez jutni, és a hagyományostól eltérő bánásmódot igényelnek. Mint iskolaforma termelőiskola a dán szabad iskolákkal rokon, ily módon a dán népművelési hagyományokban gyökeredzik, amely a XIX. század második felében bontakozott ki. E mögött a tradíció mögött N.F.S Grundvig (1783-1872) püspök áll, aki szembeszáll a „fekete iskolával”, amelyik a könyvből tanult ismereteket helyezte előtérbe, vagy a „halál iskolájával”, ahol az örömök megölése dívik, és ahol csak látszólag élő emberek ténferegnek. A „nép” és az „élet iskoláját” pártolta: egy olyan iskolát, amely személyiségközpontú, az egyént egy sajátos nemzeti és történelmi összefüggésbe helyezi, amelybe minden egyén beleszületik. Az „élet iskolájában” Grundvig nem verte bilincsbe a jövőt. Magát az életet akarta megismertetni a tanulókkal a maga valóságában, állandó változásában. Ezért a „népfőiskolák” szabályzataiban nem találunk egy precíz, részletes és konkrét programot. Ugyanígy nehéz konkrét tanrendet, módszert adni a mai termelőiskolák működéséhez. a termelőiskolában azt tanítják a fiataloknak, hogy tanuljanak meg saját életükért felelősséget vállalni. Mert, ha a tanulókról levesszük a felelőséget, akkor őket felelőtlenségre neveljük, hiszen felelősség csak azoknál alakulhat ki, akik felelősek is valamiért. Amikor a fiatal termel, terméket állít elő, amikor saját sorsával kapcsolatos döntést hoz – felelősségérzete és önbizalma erősödik. Ezáltal a termelőiskola valóságban is az élet iskolájává válik.

Az 1998-ban Dániában kb. 120 termelőiskola működött mintegy 5000 tanulóval. Az akkori állapotot több mint két évtizedes tevékenység előzte meg. Már az 1970-es évek elején kísérleti „kombinált termelési és tanulási” programok indultak annak érdekében, hogy a munkanélküli fiatalok számára értelmes foglalkoztatást biztosítsanak. A működés törvényi szabályozására 1985-ben került sor, amelynek nyomán a termelőiskolák száma 3-4 év alatt közel félszázra emelkedett. 1990-ben, majd 1995-ben újraszabályozták a termelőiskolák működését és finanszírozási módját. A legutóbbi szabályozás nyomán 1996. január 1-jétől a „termelőiskola” a dán oktatási rendszer hivatalosan elismert intézményi formája.

A törvényi szabályozás alapján a helyi önkormányzatok, alapítványok, szövetségek stb. kezdeményezésére alakulhat termelőiskola, mely tág, egyedi mozgástérrel rendelkezik a termelés és a képzés megszervezésében. Az iskolai programok szinte teljesen a helyi igényekre épülnek. Az állam ugyanakkor a létszám és az eltöltött napok alapján normatív támogatást nyújt, amelynek mértéke helyenként a működési költségek 60-80-át teszi ki. Az önkormányzati támogatás 20 %-os, amelyet az állam átvállalhat. Az iskolák saját bevételeinek nagyságrendje ugyancsak a működési költségek 20 %-át teszi ki.

A termelőiskola több vonatkozásban különbözik a hagyományosan vett iskolától. Az oktatás tartalmát helyileg és egyénekre szabottan határozzák meg. A termelőiskolai tevékenység célja olyan konkrét termékek előállítása, amelyek szabadon értékesíthetők, amelyek bevételhez juttatják az intézményt. Ezért a termelőiskolák hármas társadalmi funkcióval rendelkeznek:

Munkaerő-piaci, amely abban jut kifejezésre, hogy a termelőiskola résztvevői már nem tanköteles korúak, hanem munkavállalók. Ráadásul többségük szakmával nem rendelkező munkanélküli, akik a termelőiskolában konkrét termék előállításában vesznek részt. A termelőiskolai tevékenység csökkenti az adott település, térség (ifjúsági) munkanélküliségét.

Szociális: a termelőiskola résztvevői többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok, akik önmaguktól nem képesek helyzetükön változtatni. A termelőiskolai egyéni pedagógiai törődés, valamint a termelőmunkához kapcsolódó személyiségfejlesztő programok ezt a célt szolgálják. Másrészt a résztvevők szociális juttatásban is részesülnek.

Képzési: a termelés során a résztvevők elsajátítják a termelőtevékenységhez szükséges szakmai ismereteket, továbbá a későbbi szakmaszerzés érdekében egyéni, illetve csoportos közismereti felzárkóztató képzésben részesülnek.

 

A termelőiskolai tevékenység újszerű elemei

Az iskola önmagát építi

A résztvevők maguk építik, vagy újítják fel a termelőiskola épületét, alakítják ki a tantermeket és műhelyeket, készítik el az „iskola” működéséhez szükséges berendezések és eszközök egy részét. Ennek érdekében az első évek termelési és képzési irányai az objektív feltételek megteremtését, valamint javítását szolgálják: kőműves, festő, ács, asztalos, bádogos…stb.

Termelve tanít

A termelőiskola a „tanulni-termelni-értékesíteni” jelszó megvalósítását tűzi ki célul. A termeléssel kombinált képzés a résztvevők teljes személyiségének fejlesztését szolgálja, amellyel javíthatják esélyeiket a munkaerőpiacon és az oktatási rendszerben. A termelőiskolában folyó szakmai felkészítés és személyiségfejlesztés aránya minden résztvevő esetében az egyéni képességekhez és felkészültséghez igazodik. Minden hallgató önállóan, vagy csoportosan konkrét munkát, termelést és szolgáltatást végez. Ezért a hallgatók a teljes munkafolyamattal megismerkedhetnek, illetve minden munkafázisban tapasztalatot szerezhetnek. Az elméleti képzés a gyakorlatra, a termelésre épül. A termelési feladatok végrehajtása során a hallgatók egyéni, vagy csoportos formában ismerkednek meg a kapcsolódó szakmai ismeretekkel, vagy közismerettel.

A termelőiskola vállalkozó és foglalkoztató intézmény

Az iskola műhelyei széles körben és változatos formában a piaci igények alapján tevékenykednek. Saját terméket állítanak elő közvetlen értékesítésre, vagy bérmunkát végeznek. A fiatalok részt vesznek a termelési koncepciók kialakításában, az árak meghatározásában, a termelés szervezésében, az értékesítésben. A saját bevételforrás mellett ez a tevékenység hasznosan segíti a fiatalok életre történő felkészítését, a pozitív vállalkozói szemlélet és a piaci magatartás kialakítását egyaránt. Másrészt, az iskola működtetésével kapcsolatos feladatok jelentős részét is a hallgatók látják el. Pl.: takarítás, főzés-étkeztetés, vendéglátás, adminisztráció. A fiatalok önállóságára és felelősségérzetére mindez rendkívül pozitívan hat.

A termelőiskolai program rugalmas

( Mindez a magyar viszonyok között nem vagy csak részben funkcionál )

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a hallgató bármikor be- és kiléphet a programból, másrészt az iskolába kerülve a fiatalok több szakma kipróbálására és megismerésére kapnak lehetőséget a gyakorlatban. A saját élmények és tapasztalatok alapján dönthetnek arról, hogy melyik szakma elsajátítására vállalkoznak a termelő iskolában. Ezért a termelőiskola igazi pályaorientációt biztosít a résztvevők számára. ( Nálunk is van ilyen szelekciós-orientációs szakasz. ) A termelőiskola képzési szerkezete is rugalmas, a piaci igényekhez gyorsan igazodó. Olyan képzési és foglalkoztatási programokat szerveznek, amelyre tényleges igény van, így résztvevő fiatalok elhelyezkedése biztosított. Enélkül a termelőiskola nem tudna hosszú távon „önfenntartó” lenni.

A termelőiskola szimbiózisban él a környezetével

Egyrészt a termelőiskolai tevékenység szorosan kapcsolódik az adott település, vagy működtetése, stb. Másrészt a termelőiskola programjai nyitottak az adott település lakói számára.

A termelőiskola különböző felkészültségű fiatalok

együttműködésének kerete

A programban együtt élhet és dolgozhat a hátrányos helyzetű szakképzetlen, a szakmával rendelkező és más végzettségű fiatallal. Így az iskola összetételében tükrözi a valós trásadalmi struktúrát. A fiatalok egymástól is tanulnak. Mindez pozitív irányban segíti a résztvevők személyiségének fejlesztését és szocializációját.

A termelőiskola magas fokú önkormányzatisága

A termelőiskola tevékenységét irányító iskolaszék tripartit jellegű. Tagjai: a működési feltételeket biztosító alapítvány, a munkaadók és a hallgatók képviselői. A diákönkormányzat egyetértési joggal bír a termelőiskolai felvételek a képzési irányok, a házirend, a szabadidős programok stb. vonatkozásában.

A hagyományos iskoláétól eltérő pedagógiai légkör

A tanulási folyamatban a tanórának nem kell szükségszerűen kellemetlennek lenni a tanulók számára, mint ahogy korábban többen ezt megélték. Abból kell kiindulni, hogy aki dolgozik, az tanul is valamit. (Nagymama törvénye!) Másrészt senkinek nem lehet semmit megtanítani, ha ezt nem akarja, azaz nem működik velünk együtt.

A termelőiskola pedagógiai kiinduló pontja (nulla pont), hogy a tanóra irányítását a tanuló kezében kell adni. Úgy kell kialakítani a körülményeket, a légkört, hogy meg tudja tanulni, ha meg akarja tanulni, amire éppen szüksége van. Ezért, oktató, a pedagógus nem veszi át a felelősséget a tanóra egészéért. A tanár felelőssége a tanuláshoz nélkülözhetetlen körülmények, feltételek alakítása és megteremtése. A tanulóknak érezniük kell a tanulás szükségességét, azaz csak a tanulás révén lesznek képesek az adott munkafolyamatot önállóan jól és időben elvégezni. A pedagógus (oktató) ebben a folyamatban gyutacs, katalizátor, mely egy tönkrement „anyagból” újra működő „anyagot” segít létrehozni. hiszen minden embernek vannak képességei, csak ezeket felszínre kell hozni.

Ez a pedagógia újszerű követelményeket támaszt a pedagógussal szemben is:

-         A tanárnak el kell viselnie, ha a tanuló többszöri magyarázat ellenére sem tudja a feladatot elvégezni. Hagyni kell a tanulót tévedni, rontani, többször próbálkozni. Sőt, buzdítani szükséges, hogy végül sikerülni fog.

-         A hagyományos, sematikus óraszervezés helyett nagyfokú a tanári szabadság a tanórák időtartamának és a csoportlétszámok alakításában egyaránt. Ha a termelés során kiderül, hogy nem érti a munkafolyamatot, akkor elméleti magyarázat szükséges.

-         A szakszerűség és tényszerűség szerves egységének biztosítása. A tanulók ne csak használják az eszközöket, hanem legyenek képesek az egyszerű eszközök elkészítésére is.

-         A pedagógusok tekintsék és kezeljék egyenrangúan a fiatalokat, bizalommal közeledjenek feléjük, mert e nélkül nem leszek képesek a fiatalokat meggyőzni arról, hogy komolyan vesszük őket.

A termelőiskola széleskörű szabadidős tevékenysége

A termelőiskolák többsége nappali tevékenységet folytat, ugyanakkor érdekli a tanulók iskola utáni időtöltése is. Ezért az önkormányzatokkal és különböző társadalmi szervezetekkel együttműködve gyakran szerveznek olyan speciális tevékenységeket: színház, kirándulás, kulturális és sportrendezvény, klubfoglalkozások stb., amelyek a szabadidő kulturált eltöltésére ösztönzik a fiatalokat. Ezt szolgálják a termelőiskolán belüli klubok, szakkörök is: pl. DVD, zenekar stb.

 

A magyar termelőiskola sajátosságai

A 90-es évek rendszerváltozásával, a piacgazdaság szélesedésével Zala megyébe is nőtt a lakosság körében a munkanélküliség. A munkahelyek megszűnése, az új munkalehetőségek alacsony száma elsősorban a hátrányos helyzetű, alulképzett fiatalok számára jelentett kilátástalanságot. Annál is inkább, mivel a megyében a 16 éven aluliak mintegy 5 %-a még az általános iskolát sem fejezi be. A termelőiskola létrehozására az ötletet a Zala Megyei Munkaügyi Központ munkatársainak dániai tanulmányútja adta, amikor ellátogattak a Koppenhágától kb. 30 km-re lévő Flongi termelőiskolába.

A Flongi termelőiskola vállalta, hogy segítséget nyújt az első magyar termelőiskola létrehozásához, felkészítik a magyar oktatókat a termelőiskolai feladatok adaptálására, és azt, hogy folyamatos helyszíni segítséget nyújt az iskola indításához. A termelőiskola létrehozására 1993-ban alapítvány alakult. Ekkor úgy tűnt, hogy ez a szervezeti forma lesz a legelőnyösebb a tervek megvalósítására. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 1994-ben úgy döntött, hogy alapítvány számára felújítási kötelezettséggel ingyenes használatba adja a csácsbozsoki városrész 250 éves, műemlék jellegű, volt általános iskola épületét, amelyhez 1000 m2 alapterületű épületegyüttes, 1.6 ha kert és park, egy ifjúsági kemping és egy világítással rendelkező sí- és szánkópálya is tartozik.

Az erősen leromlott állapotú épület, valamint a nagy kert és tág park lehetőséget kínált a termelőiskolai tevékenység megszervezésére: kőműves, festő, bádogos, asztalos, kertész stb. Induláskor ezen túl fémipari, varrodai, konyhai és faipari műhelyek létrehozásában gondolkodtunk.

Hamar kiderült, hogy az alapítványi konstrukció évi 1-2 milliós támogatásánál többet nem tud biztosítani. A hazai és nemzetközi pályázati pénzek viszont építésre, felújításra nem fordíthatók, saját bevételre pedig csak a termelőhelyek létrehozása után számolhattunk. Ezért a termelőiskola csak 1995 szeptemberében tudta megkezdeni a tevékenységét.

Vita zajlott a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása és szakképzése hol történjen. A hagyományos iskola hívei a meglévő iskolarendszer bővítésével kívánták a kérdést megoldani. E koncepció mellet az szólt, hogy a már működő intézményekben adottak a tárgyi, technikai és személyi feltételek. Így jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül biztosítható volt a felzárkóztató-szakmai alapozó képzés feltétele. Ellenérvként hozható fel, hogy egyrészt a termelőiskola potenciális tanulói a hagyományos iskolától eltérő pedagógiai módszereket igényelnek, amelytől a pedagógusok egy része idegenkedik. Másrészt nehezen vihetők vissza abba az intézménybe a fiatalok, ahol korábban kudarcélményeiket megélték. Arról nem is szólva, hogy ezen a fiatalok 1-3 évet is eltölthetnek az intézmény falai között, így a pedagógiai hatás eredményesebb. Az első év a felzárkóztatást, a második év a szakképzést, a harmadik év az átmeneti foglalkoztatást szolgálná. Ez az idő már elégségesnek tűnik arra, hogy a fiatalok személyiségében tartós változások következzenek be. Ugyanakkor a jelenlegi törvényi szabályozás közepette nagyon nehéz feladat.

A tiszta profilú, Dániában honos termelőiskolai modell megvalósítása nálunk csak távlatokban lehetséges. A termelőiskola Magyarországon hivatalosan nem minősül sem oktatási, sem szakképző intézménynek, így a tanulók után nem jár normatív támogatás. Ezért a hagyományos termelőiskolai tevékenység mellett alapoktatási és szakképzési feladatokat is kénytelen volt vállalni: pl.: 9-10. osztály, szakiskola működtetése stb.

Magyarországon még erős a bizonyítványfetisizmus. A hivatalos szervek, de a szülők és a tanulók egyaránt a képzés végén bizonyítványt igényelnek. Mindez pedig eltér a dán alapmodelltől, ahol nincs osztályozás és vizsga. A fiatalok elhelyezkedésekor csak egy ajánlólevelet kapnak, amely a piacgazdaság körülményei között elégségesnek bizonyul, mivel a munkahelyeken a mérce az, hogyan tudja az egyén a feladatot elvégezni.

A termelőiskola jogállását tekintve ma munkaerő-piaci intézménynek nevezhető, mivel a munkanélküli fiatalok felzárkóztatását, képzését és foglalkoztatását szervezi. Ehhez szükséges pénzeszközöket évenkénti munkaügyi pályázatokon igyekszik elnyerni. Ez a finanszírozási mód nem teszi lehetővé a hosszabb időintervallumban való gondolkodást, hátráltatja a termelőiskolai hálózat kiépülését. A megoldás lehetne a projektfinanszírozás bevezetése, amely a hagyományos termelőiskolai tevékenységet is támogatná a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően.

A jelenlegi törvényi szabályozás kereti között a magyar termelőiskolának három feladata lehet:

  • felzárkóztató-alapozó képzés termelőiskolai módszerekkel
  • szakképzés: szakiskolai illetve munkaerő-piaci képzés keretében
  • átmeneti foglalkoztatás a termelőiskolai vállalkozásokban.

Az oktatási tevékenység

Termelő műhelyek (termelőhelyek)

Az oktatás nagy része a műhelyekben zajlik, ahol a fiatalok valóságos feladatokhoz kapcsolódó széleskörű elméleti és gyakorlati ismeretekre tehetnek szert, olyanokra, amelyekre szükségük van. Minden munka kiindulási pontja a piacon értékesíthető termék, vagy szolgáltatás. ebből adódóan a termékeknek (szolgáltatásnak) olyan minőségűnek kell lenniük, amely megfelel a piaci elvárásnak. Azt a tényt, hogy a termékeket és a szolgáltatásokat az emberek használják és megveszik, a fiatalok annak elismeréseként élik meg, hogy igazi munkát végeztek, és valakinek arra szüksége van.

A szakmai fejlődés lehetőségei abban állnak, hogy a termelő műhelyek különböző feladatokat látnak el, amelyek nehézségi foka megfelel az egyéni elvárásoknak és adottságoknak. Minden résztvevő olyan feladatokat kell, hogy kapjon, amelyek egyszerre jelentenek kihívást a fiatalok számára, ugyanakkor önállóan megoldhatóak. A termelőiskolai tartózkodás alatt a résztvevőknek megvan az a lehetőségük, hogy egy vagy több műhelyben próbálkozzanak és az önálló gyakorlati munka során megtanuljanak tanulni. Ráadásul a termelőműhelyekben erre nincs mód. Annál is inkább, mivel a termelőiskolák vonatkozásában a munkaigényes termékek iránt van igény. A munka folyamán az egyén személyisége is pozitívan változik: a

műhelyekben mindenki egy munkaközösség tagja, ahol megtanul alkalmazkodni, együttműködni, a „máságot” tolerálni. Ha átélik azt, hogy egy vagy több gyakorlati feladatot egyedül is el tudnak látni, fokozatosan belátják azt is, hogy képesek újat tanulni. Ezáltal visszanyerik önbizalmukat, amelyből egy új motiváció születik. Elfogadja az iskola célkitűzéseit, hajlandó lesz ismereti hiányosságainak pótlására, valamint a szakmatanulásra is.

A termelő műhelyek magyar viszonyok között több célcsoport számára kínálnak lehetőséget:

  • Az alulképzetteknek a felzárkózásra, a szakmai alapozásra, a pályaválasztásra,
  • A szakképzésben résztvevők számára a termelő műhely biztosítja a gyakorlati képzési helyet,
  • A szakmával rendelkező fiatalok számára viszont munkahelyet, vállalkozást jelent.

Az a tény, hogy az a három célcsoport együtt végzi a konkrét termelési feladatot az oktatók segítségével, fokozza a nevelés, az oktatás és a képzés hatékonyságát.

Munkaterületek és műhelytípusok

A munkaterületek (műhelyek) jelegét és számát a helyi lehetőségek határozzák meg. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a termelőiskola elegendő számú és összetételű munkaterülettel rendelkezzen, hogy a munkaerő-piaci és a hallgatói igényeket mind nagyobb mértékben ki tudja elégíteni. A munkaterületek, munkahelyek általában kis, önálló egységként épülnek fel. Optimális létszáma 6-15 fő. Az egyes munkaterületek, műhelyek együttműködnek egymással, valamint más termelőiskolákkal, a helyi vállalkozókkal és az oktatási intézményekkel.

A termelési feladatok kiválasztása

A termelőiskolák számára a termelés nemcsak az oktatás és nevelés szempontjából fontos, hanem saját bevételi forrás is. E vonatkozásban konkurenciát is jelenthetnek a helyi vállalkozók számára. Ennek elkerülése érdekében indokolt a szoros kapcsolat a helyi vállalkozókkal. A helyi vállalkozók megrendeléseket, bérmunkát stb. biztosíthatnak a termelőiskola számára, másrészt az iskola tanulói részére potenciális foglalkoztatóhelyet is jelentenek. A termékek és szolgáltatások körének kiválasztásánál a bevételi források mellett azt kell mérlegelni, hogy az adott termelési lehetőség elegendő mennyiségű és nehézségi fokú részfeladatot tartalmaz-e, amely biztosítja a tanulók folyamatos munkaterhelését és fejlődését.

Ezért minden termelőhelynek kétirányú feladatsorral (termékkel) kell rendelkezni.

Alaptermelés, alaptermékek: azok a termékek, amelyek állandóan visszatérően jelentenek feladatot a fiatalok számára. Csak ezzel lehet biztosítani, hogy a résztvevők az alapvető munkafogásokat elsajátítsák, és állandó munkaritmus alakuljon ki a termelőhelyeken. Az alaptermelés egyszerű munkafázisai teszik lehetővé az újonnan belépő fiatalok gyors bekapcsolódását a munkába. Pl. a tankonyha állandó feladata a hallgatók ellátásának megszervezése létszámtól függően, amely akár 60-70 főt is jelenthet. A konyha esetében a napi visszatérő feladatok, amelyből a tanulók választhatnak: sütés: mindennap legyen 2 fajta leves és 2 féle húsos főétel (főzelék) elkészítése, vegetáriánus ételkészítés: pl. saláta, mosogatás, mosás.

Egyedi, különleges termelés: bonyolultabb feladatok megoldását célozza, ahol a résztvevők különböző gyakorlati kérdésekben működnek közre. Az ötlet kidolgozásától, a termelési fázisokon és az értékesítésen át az elszámolásig. Az alap és egyedi termeléssel lesznek képesek a termelőhelyek, különbözőfajta és nehézségi fokú gyakorlati feladatok széles választékát nyújtani az oktatási célok realizálásához.

Egyéb képzési lehetőségek

A termeléssel kombinált szakképzés mellett lehetőség van arra, hogy a résztvevők kiegészítő képzésekben vegyenek részt.

A munkavállalókkal szemben támasztott követelmények

A tartalom, a cél és eszközök kapcsolatát, ezáltal a termelőiskola kínálatát és tevékenységét alapvetően az határozza meg, hogy a munkahelyek milyen körülményeket támasztanak a munkaerővel szemben. Ezek a követelmények folyamatosan változnak. A Dán Munkaadók Egyesülete 1989-ben széleskörű felmérést végzett a munkaadók körében és ennek alapján a munkavállalókkal szembeni követelményeket az alábbiakban rangsorolta:

Munkakedv

Az egyén akarjon dolgozni, tanúsítson érdeklődést a munka és munkahely iránt, legyen kezdeményező.

Megbízhatóság

A megbízhatóságnak több összetevője van. Megbízhatóság a munkaidő vonatkozásában: pontos megjelenés, indokolatlanul nem hiányzik. Megbízhatóság a munkában, hogy a munkát az elvárt módon és minőségben elvégzi. Harmadszor, hogy lojális mind a munkaadókkal, mind a kollégáival szemben. Ez az utóbbi azért is fontos, mert a nyugati piacgazdaság körülményei között nagy szerepet játszik a korábbi munkahelyek írásos, vagy szóbeli véleménye, ajánlása.

Gyors reagálóképesség

Az egyén tudjon gyorsan dolgozni, gondolkodni, a váratlan újszerű dolgokra reagálni.

Szakmai felkészültség, ügyesség

A szakmával kapcsolatban rendelkezik az egyén a legfontosabb ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel, amelynek birtokában rövid idő alatt képes a helyi szakmai elvárásoknak megfelelni.

Tanulási alkalmasság

Először legyen képes az egyén elsajátítani a szakmával, a munkával összefüggő fogásokat, másrészt legyen hajlandó és alkalmas arra, hogy a munkahely által szervezett oktatásokon folyamatosan részt vegyen.

Realizmus, értékítélet

Az egyén reálisan tudja értékelni a munkaerő-piaci helyzetet, benne saját lehetőségeit. Legyen hajlandó, ha kell szakmát váltani, átképezni magát, illetve átmenetileg alacsonyabb végzettséget igénylő munkát is felvállalni.

Földrajzi mobilitás

A munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodás szakmacsoportok és lakóhely vonatkozásában. Az egyén, ha kell, változtasson lakhelyet annak érdekében, hogy munkát kapjon. Ha a munkaadók által megfogalmazott követelményeket beépítjük a termelőiskolai modellbe-a következő sémát kapjuk:

A modellről megállapítható, hogy a termelőiskolában fejlesztendő követelmények súlya főképpen a személyi és tartásbeli tulajdonságokon van. Szükség van a sajátos szakmai ügyességre és tudásra, de ez nem elegendő feltétel, hogy az egyén megállja a helyét a munkaerő-piacon. Természetesen a hallgatók eltérő adottságait és felkészültségét figyelembe véve az egyik fiatal esetében a személyiségfejlesztés, a másiknál a szakirányú képzés kerülhet középpontba.

Egyéni képzési tervek

A termelőiskolai tevékenység célirányosságát valamennyi tanulóra készített, több szakaszra lebontott képzési tervek biztosítják, amelyek lehetővé teszik a fiatalok fejlődésének nyomon követését és ellenőrzését.

Az egyéni oktatási folyamat fázisai:

  • Belépési szakasz: A belépéskor a fiatallal elbeszélgetnek, illetve írásbeli kérdőívet töltenek ki. Ennek alapján a fiatal bekapcsolódik valamelyik termelőhely tevékenységébe. E szakasznak a feladata, hogy a fiatal megtalálja helyét a közösségben, megkedvelje a munkát, a közösséget. Ez egyfajta próbaidő is a fiatal számára. Ennek időtartama néhány hét, de több hónap is lehet. A szakasz végén a termelőhely, ahol dolgozott értékeli a fiatal munkáját és magatartását. ezt követően újabb beszélgetésre kerül sor, ahol véleményt kérnek az iskolai munkáról és életről, valamint az egyéni képzési irányt határozzák meg.
  • Fejlődési szakasz: Fő célja megismerni, feltárni a fiatalok adottságait, képességeit. Ezen időszak feladata a meglévő ismeret- és személyiséghátrányok csökkentése: pl.: felzárkóztató képzés, amelynek során a fiatal elsajátítja a munkavégzéshez szükséges elméleti ismereteket, megszerzi a termelőmunkához szükséges szakmai jártasságokat, illetve készségeket.
  • Kilépési szakasz: Akkor kezdődik, amikor az iskola és a tanuló egyaránt úgy érzi, hogy megtalálták az utat a tanuláshoz, vagy az elhelyezkedéshez. E szakaszhoz kapcsolódnak olyan elméleti, illetve gyakorlati kiegészítő képzések, amelyek a perspektivikus célok elérését segítik. Pl.: vállalkozási ismeretek, tantárgyi előkészítők stb. Ebbe tartozik a „szakmai gyakorlat” is, amelyet a fiatalok a potenciális munkahelyen végeznek a termelőiskola segítségével és ajánlásával.
  • Nyomonkövetési szakasz: A kilépő fiatalok életútjának, fejlődésének figyelemmel kísérése. A termelőiskola folyamatos tanácsadását biztosít igény szerint volt tanulói számára, amelyet azok gyakran igénybe vesznek.
  • A termeléssel kombinált tanóra módszertani kérdései: A termeléssel kombinált tanóra középpontjában a termelési feladat áll. Erre épül rá a szakmai ismereti, valamint a közismereti képzés egyaránt.
  • Termelőiskolai tevékenység finanszírozása: Miután a termelőiskola nem része az oktatási rendszernek-normatív támogatásra nem jogosult.

Bevételi források

                       -----------------------------------------------------------------

                             Alapítvány pénzbeli támogatása: adózók 1%-a

                       -----------------------------------------------------------------

                             Pályázatokon nyert támogatások

                           TÁMOP

                       -----------------------------------------------------------------

                            Saját bevétel:

                             bérmunka, szolgáltatás, termékeladás

                       -----------------------------------------------------------------

                             Vállalatok közvetlen támogatása

                  

Kiadások

                     ------------------------------------------------------------------

                             Bér, bérjellegű kiadások

                     ------------------------------------------------------------------

                             Működési költségek

                     ------------------------------------------------------------------

                             Beruházás, felújítás

                     ------------------------------------------------------------------

A finanszírozás gondjai:

  • A pályázati feltételek, a mindenáron való pénzhez jutás deformálja a termelőiskola eredeti koncepcióját.
  • Egyre nehezebb a pályázatot kiíró szervek kiszolgálása: értekezlet, továbbképzés, jelentés stb.
  • Az eltérő pályázatok iskolán belüli szinkronba hozása egyre nehezebb,
  • Csak rövid távú előrelátást tesz lehetővé,

A megoldás lehetne:

  • A normatív szabályozás kiterjesztése a termelőiskolára. Ehhez viszont ennek a formának mielőbb országos hálózattá kellene fejlődni.
  • A munkaügyi központoknál a projekt finanszírozás bevezetése, amely mentesítené a termelőiskolát az évenkénti pályázatok alól.
  • A helyi önkormányzat részvétele a termelőiskola működési feltételeinek biztosításában.

A termelőiskola perspektívája:

Zalaegerszegen a termelőiskola tevékenységével kivívta a helyi társadalom elismerését. Olyannyira, hogy a megye oktatáspolitikai középtávú koncepcióba is bekerült az intézmény Dániában közel tíz év kellett ahhoz, hogy a termelőiskola a hivatalos oktatási rendszer része legyen. Magyarország perspektívája több dologtól függ:

-A társadalom és a helyi közvélemény mennyire ismeri fel ezen intézmény szerepét a(z ifjúsági) munkanélküliség kezelésében, a fiatalok (munkára) nevelésében, az ifjúsági deviancia mérséklélében.

-Hogyan alakul a formális iskolarendszer és a termelőiskola mozgalom olyan időszakban, amikor a az iskolákban csökken a tanulólétszám.

-Mennyire ismerik fel a formális iskolák, hogy a termelőiskola együttműködő partner lehet a problémás fiatalok nevelésében.

-Milyen lesz a vállalkozók, és vállalkozások hozzáállása a hallgatók gyakorlati helyeinek biztosításához.

kep2